Hétköznapok némi fűszerrel

töredékek egyik kedvenc költőmtől. mert most nagyon így érzem magam…

I.

Mindig kérdezek mindig csak kérdezek.
Mindig keresek valamit.

Úgy látszik nehezen tűröm a magányt
ilyenkor érzem hogy fáj jobblábam nagyujja

(…)

II.

Ha megkérdezik miért írok
nem tudok rá válaszolni.

Egyszerre két világban létezem
amit az egyikben gyűjtök
a másikban elpocsékolom.

Kevesebbet látok mint a vak
kevesebbet hallok mint a süket
egyik partról
átjutok a másikra
anélkül hogy észrevenném.

Ha elkiáltanám magam
valaki talán meghallaná
de félek hogy rámtalál a sötétben.

III.

Nagy az én világom
és mindig más
és mindig ugyanaz.

(…)

(Kassák Lajos: Hétköznapok némi fűszerrel)